…és visszaértünk St. Martira, ahol vételeztünk édesvizet hajóinkra és feltöltöttük hűtőinket friss élelmiszerrel és Carib sörrel.
A helyi sörök nagyon finomak még a hölgyek is szívesen elkortyolgatnak 1-1 üveggel, a helyi rumok viszont egyenesen mámorítóakJ, szinte minden ízesítésben kaphatóak, tisztán jéggel, vagy akárhogy is igen ízletesek. Többnyire minden nagyobb karibi-szigeten van saját készítésű rum és minden szigeten a helyi a legfinomabb, aki nem hiszi járjon utána.
Izgalmas nap elé néztünk első célpontunk az Il Tintamare vízi nemzeti park volt, ami érintetlen természetével kápráztatta el a hajósokat, majd ebédidőben az Ile Pinel szigetre hajóztunk át, ami egy igazi különlegesség. A bárpultok a vízben állnak, a strandolók koktélos poharakkal a kezükben sétálnak a hófehér parton, ahová egyesek túra kajakkal érkeznek. A helyi beach étterem kínálatában az első 5 helyen csak homár szerepelt különböző tálalásban. Aki nem a földi élvezeteknek hódolt az egy kijelölt sznorkelező helyen csodálhatta a víz alatti élővilágot; nekünk itt sikerült úsznunk először teknőssel a túránk ideje alatt. Nem is merem bevallani, hogy hány fokos volt a víz…28,5°C:-).Délutáni programunk egy jó 15-18 csomós szélben való vitorlázás volt St. Barths szigetére. Közel 3 óra remek vitorlázás után el is értük St. Barth első olyan szigetét, ahol kötelező a megállás. Ez az öböl sziklafalakkal körülölelt és végre nem csak a hófehér homok látványa vonzotta a tekintetünket. Újabb csobbanás következett újabb teknősökkel és csodás halakkal. Amikor már a nap veszített erejéből behajóztunk St. Barths legnagyobb horgonyzó helyére a Gustavia öbölbe. A sziget a Karib-tenger St. Tropez-ja, itt biztos megfordulnak a legmenőbb jachtok és legtehetősebb gazdáik is, de nem csak a vízen, a szárazföldön is találhatunk csodaszép luxus villákat és szállodákat is. Ezen a földi paradicsomnak tűnő helyen, amit a legenda szerint Rockefeller fedezett fel, mi is eltöltöttünk egy egész napot a szárazföld bebarangolásával, ami nem kis szó, ha azt nézzük, hogy mi hajózni érkeztünk:-). Volt, aki robogóval, volt aki quaddal és volt, aki autóval vágott neki a sziget dombos vidékének. A kölcsönzőben mindenkit megnyugtattak, hogy a szigetet max. 1 óra alatt körbe lehet utazni, és hogy senki ne aggódjon, bármely utat is választja majdnem biztos, hogy a végén a Karib tengerrel fog találkozni. Szóval ide nem kell térkép, mindenki mehetett a megérzése után. Amit túránkon láttunk: csodás plázsokat türkizkék vízzel, óriás hullámokkal, a világ egyik legveszélyesebb repterét, ahova csak külön engedéllyel rendelkező pilóták szállhatnak le és fel kisgépeikkel, utakon sétáló teknősökkel, kalóz bolttal, luxus üzletekkel, éttermekkel….mi szem szájnak ingere. A második gustaviai éjszakánkra beálltunk a város kikötőjébe, no nem a luxus jachtok közé, hanem a városháza elé:-), ahol a kikötés olcsóbb volt, mint az Adrián. Másnap, egy gyors vámolást követően, mert ezt ki nem szabad hagyni:-), búcsút intve e csodás szigetnek ismét visszaindultunk St. Martinra, hogy felfedezzük a sziget holland oldalát és közelről megnézhessük a világ egyik legnagyobb óceánjáróját. Folytatás hamarosan……
Legfrissebb Karib-tengeri kínálatunkat ITT találjátok, akinek elege van az esős télből, bátran vágjon bele egy egzotikus hajós kalandba.
A rumok
Teknős és madár lesben
Dagadó vitorlák
A szomszéd "hajók" St. Barts
Eden Rock, St. Barts
Egy leszálló gép, St. Barts
