Végre mindenhol kisütött a nap, azért ebben a nagy melegben nem árt, ha jól felkészítjük a bőrünket is! Na de mi alapján válasszunk napkrémet? Itt van pár fontos információ, aminek a birtokában már nem is olyan nehéz kiválasztani a megfelelő napkrémet:
FAKTORSZÁMOK
A napkrémeken feltüntetett faktorszám (SPF) az UV-B sugárzás elleni védelem mértékére vonatkozik. A faktorszám azt jelöli, hogy a naptej használatának köszönhetően mennyivel növelhetjük a napon eltölthető percek számát, anélkül, hogy bőrünk károsodna. Azaz, ha naptej nélkül 10 percig tartózkodhatnánk a napon, akkor egy 20-as faktorú krémmel ezt 200 percre növelhetjük.
Nagyon világos bőrűek először 50 faktoros naptejjel kezdjék a szezont, amikor már némi alapszínre szert tettek, akkor lehet csökkenteni a faktorszámot. Aki barna bőrű, annak akár 20-30 faktoros naptej is elég, viszont fontos, hogy napjában többször bekenje magát.
MAGASABB SPF SZÁM, JOBB KRÉM?
Felmerül a kérdés, hogy a 30-as faktor kétszer olyan jól véd, mint a 15-ös? Nos, a védelem nem növekszik a faktorszámmal arányosan. Egy 50 faktoros napvédő a káros sugarak 98%-át szűri ki, ehhez képest a 25 faktoros krém az UVB sugarak 96%-át blokkolja. Tehát a dupla faktorszám, nem jelent dupla védelmet bőrünknek.
Lényeges tényező, hogy mennyi naptejet használunk, milyen gyakran kenjük be magunkat, illetve, hogy a naptej mennyire széles spektrumú. Az utóbbi azt jelenti, hogy a leégést okozó UV-B sugárzás mellett védelmet nyújt a bőrrákot okozó UV-A sugaraktól is. Érdemes a fényvédő termékek kiválasztása előtt a címkéket gondosan áttanulmányozni.
UVA- és UVB
A napfény mintegy 50%-a látható fényből, 45%-a infravörös sugárzásból és 5 %-a ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre osztható: UVA-ra, UVB-re és UVC-re. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszínt körülvevő ózonréteg, ezért nekünk csak a másik kettő miatt kell aggódni. Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, ez hatol a legmélyebbre a bőrben, és azonnali pigmentációt, azaz barnulást okoz. Bár ettől kevésbé égünk le, hosszú távon felelős a bőr öregedéséért és szerepet játszik a nem melanoma típusú rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásában is. Az UVB-sugárzás hullámhossza kisebb, így a mélyebb rétegekbe kevésbé jut el, de ez felelős a leégésért, amely szintén hozzájárul a bőrrák kifejlődéséhez.
MILYEN GYAKRAN HASZNÁLJUK?
Fontos tudni, hogy a naptejeknél, mint bármely más kozmetikumnál, hatóidővel is számolni kell. Attól függően, hogy mennyire izzadunk, vagy milyen gyakran éri víz a bőrünket, alapvetően két óránként érdemes bekenni magunkat. Mielőtt napra mennénk 20-30 perccel előtte kenjük be magunkat, így a bőrünknek lesz ideje beszívni a napfény ellen védő anyagokat. A naptejeket általában úgy tesztelik, hogy egészen vastagon kenik be a tesztalanyok bőrét a krémmel, így biztosítják, hogy meglegyen a flakonon jelzett védőfaktor. Ha vékonyan visszük fel a naptejet, akkor a napvédő hatás is gyengébb lesz.
VÍZÁLLÓ. DE MEDDIG?
Hajózás során a nyári hőségben elkerülhetetlen a csobbanás, így kiemelten fontos a krém vízállósága. Fontos, hogy a krémek vízállósága ideig-óráig igaz csak. A krém vagy olaj ugyanúgy leázik egy idő után, aminek időtartamát általában számmal jelölik, például „40-80”, ami azt jelenti, hogy ilyen hosszan fejti ki fényvédő hatását vízben vagy izzasztó tevékenység közben, ami ebben az esetben 40-80 percet jelent. Akár napozunk, akár kinti munkát végzünk, fontos, hogy az eltelt időt követően újra kenjük magunkat.
A SMINKTERMÉK SPF-ET TARTALMAZ, NEM IS KELL NAPKRÉM?
De! Ugyan jól hangzik, hogy a sminktermék tartalmaz fényvédőt, ettől függetlenül minimum 20 faktoros krémmel nem árt kétóránként bekrémezni az arcunkat, amennyiben kitesszük a nap káros sugarainak. A kozmetikai termékek ma már tartalmazhatnak fényvédőt, ami természetesen biztosít valamennyi védelmet, de ha valóban meg szeretnénk őrizni bőrünk egészségét, úgy ajánlott kifejezetten erre a célra gyártott termékeket választani. Amennyiben sminkelni szeretnénk úgy tisztítsuk meg alaposan bőrünket, kenjük be napkrémmel, majd csak ezután vigyük fel a sminket.
KRÉM, OLAJ, SPRAY, GÉL? MELYIK MENNYIRE HATÉKONY?
Napjainkban egyre divatosabbak a spray állagú napozószerek használata. A szakértők szerint a megfelelően alkalmazott permet ugyanolyan hatékony, mint a hagyományos kiszerelésű naptej. Használatuk ugyanakkor nagyobb odafigyelést igényel, mert egyenletes eloszlatásuk kicsit nehézkesebb. A krém inkább a száraz bőrűeknek jobb választás, míg a hígabb lotion segítségével nagyobb felületen is könnyebben eloszlathatjuk a napvédőt. A szemek körül és az ajkakon napvédő sticket javasolt használni. Mindegy melyiket használjuk, a lényeg a napvédelem és a megfelelő technika.
GYERMEKEK VÉDELME
Kiemelten fontos a kicsik védelme, számukra minél kevesebb színező- és illatanyagot tartalmazó, fizikai fényvédőt tartalmazó készítményt válasszunk.
Ebben érdemes segítségét kérni akár a gyógyszertárban, akár a gyermekorvosnál, így biztos, hogy elkerüljük a leégést.
DRÁGÁBB, TEHÁT JOBB?
A boltban kapható, SPF-et tartalmazó krémek valamelyest drágábbak, mint azok, amelyeket fényvédő nélkül gyártottak. Sokszor nem a minőséget, hanem a márkát, a csomagolást, a marketinget, és az illatot fizetjük meg. Éppen ezért érdemes összehasonlítani az összetevőket, és az alapján dönteni, hogy mit érdemel meg bőrünk védelme. Ha pedig úgy döntünk, inkább nem kockáztatnánk és profikra bíznánk a termékek kiválasztását vagy elkészítését, az előzőekhez hasonlóan itt is hozzáértő szakember bevonását javasoljuk.
MEDDIG JÓ A NAPKRÉM?
Az emberek többsége nem vesz minden évben új naptejet, csak ha már az előző elfogyott. Pedig jó ha tisztában vagyunk vele, hogy a naptejnek is van szavatossága, lejárati dátuma, és akár meg is romolhat. Idővel a naptej veszít a hatékonyságából, a bennük lévő összetevők egy idő után elkezdenek szétválni, így a krém felszívódása is rosszabb lesz és a védőhatás is jelentősen gyengül. Érdemes hát tavasszal, vagy nyár elején újat venni.
MIKOR HASZNÁLJUNK NAPKRÉMET?
Gondoljuk át, melyek azok a helyzetek, amelyek során napfénnyel érintkezik majd bőrünk a nap során, és alkalmazzuk ennek megfelelően. Az általános napozás mellett szóba jöhet a szabadban végzett sporttevékenység vagy munkavégzés, az akár pár perces séta a metrótól az irodáig, a kutyasétáltatás, fagyizás a gyerekekkel, vagy az utazás. Hajózás során sok esetben észre sem vesszük mennyire tűz a nap, a kellemes menetszél ugyanis megtévesztő lehet, és persze ott vannak a vízről visszaverődő fénysugarak is.
